A termékbemutatók jogi szabályozása
További jogszabályi szigorítások a területet érintően
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet két fogyasztói szerződéstípust foglal magában: egyrészt az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, melyeket a vállalkozások székhelyén, telephelyén kívül kötnek.
Az új szabályozás szerint az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének, vagy szolgáltatásának körébe sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Ilyen például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történnek. Ez azért volt fontos, mert így egyértelművé vált, hogy nem tartozik ebbe a kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység.
A legfontosabb változtatások a következők:
A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra.
Módosult az elállási jog szabályozása is.
A korábbi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodott 14 napra, valamint az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodott meg.
Így ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát, beleértve a szállítási költséget.
A kormányrendelet melléklete tartalmaz elállási nyilatkozat-mintát, amely elősegíti a fogyasztók elállási jogának gyakorlását.
Az új szabályozás előírja a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos, fogyasztó számára is érthető használatát. A korábbi gyakorlatban ugyanis problémát jelentett, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak közötti különbséget, és nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket.
Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért emelt díj nem terhelheti.
Elállás - indokolás nélkül
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés egyik legfontosabb sajátossága, hogy a fogyasztó indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
A fogyasztó az elállási jogát
- termék adásvételére irányuló szerződés esetében a termék átvételének napjától számított 14 (naptári) nap elteltéig,
- szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított 14 (naptári) nap elteltéig gyakorolhatja
A fogyasztó elállási jogát
- a rendelet mellékletében található nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy
- az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.
A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.
Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.
A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy elállási jogát e szabállyal összhangban gyakorolta.
A fogyasztó kötelezettségei
Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését. Ha a szerződés megkötésével egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak, a vállalkozás saját költségén fuvarozza vissza a terméket, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza.
A fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a jogszabályban rögzített tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
A kereskedő kötelezettségei
Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.
Elállás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.
Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.
Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az ellenszolgáltatás összegét, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
Az elállási jog korlátja
A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát
- a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
- olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállásra nyitva álló határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
- olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
- romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
- olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
- olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;
- olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
- olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
- lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
- hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
- nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
- lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
- a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát.
További jogszabályi szigorítások a területet érintően
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést érintő legutóbbi változások, szigorítások az alábbi jogszabályokat érintették:
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.);
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény továbbiakban: Hpt.);
- a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.).
A további szigorítást jelentő jogszabályi változások árubemutatóval egybekötött termékértékesítésnek tekintik a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenységet.
A Grtv. értelmében 2015. december 12–ét követően tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándék juttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja.
A Hpt. értelmében 2015. december 12-ét követően tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a készpénz helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével.
A Kertv.-ben foglaltak értelmében 2016. január 25-ét követően az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentésének intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából
- székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén;
- az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti megyeszékhelyen;
- a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti megyeszékhelyen;
- az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt
köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel az Fgytv. 17/B. § (3) bekezdésének megfelelően.
Az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles:
- az ügyfélszolgálati irodát a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni -, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig – nyitva tartani,
- elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő az értékesítés helyszínéről való visszaszállítást – különösen a személykör és a díjazás tekintetében – ugyanolyan feltételekkel, ugyanarra a helyszínre köteles biztosítani, mint az árubemutató, illetve termékértékesítés helyszínére való szállítást.