A piacfelügyelet fogalma, célja
A piacfelügyelet fogalma, célja
A piacfelügyelet a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más elemének szempontjából.
Fentiek alapján a piacfelügyelet célja, hogy a forgalomba szánt vagy forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ne jelentsenek veszélyt a személyek életére, egészségére biztonságára, a környezetre, valamint más közérdekre, biztosítva ezáltal a jogszabályok követelményeit kielégítő termékek szabad áramlását.
Az előírt követelmények érvényesülését a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik, amelyek rendelkeznek a tevékenységük ellátásához szükséges jogosultságokkal.
A piacfelügyeleti hatóságok
A piacfelügyeleti hatóságok feladat- és hatáskörüket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének figyelembevételével végzik, eljárásuk során együttműködnek a gazdasági szereplőkkel, intézkedéseik hatékonyak, arányosak és kellően visszatartó erejűek.
Magyarországon jelenleg 12 szervezet lát el piacfelügyeleti feladatokat. A piacfelügyeleti hatóságok hatáskörét a termékkör és annak jellege határozza meg.
Piacfelügyeleti hatáskörrel a következő szervezetek rendelkeznek:
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala és a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (biocid hatóanyagok és termékek, biociddal kezelt termékek, kozmetikai termékek, valamint a vegyi anyagok, készítmények, keverékek, egyes korlátozással érintett termékek),
- az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (orvostechnikai eszközök)
- az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság keretein belül működő Felvonó és Mozgólépcső Felügyelet (mozgólépcsők, mozgójárdák és felvonók),
- a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (gyógyszer és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény),
- a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (bányászati alkalmazásra szánt gépek, berendezések, külfejtésben alkalmazott rakodógépek bányamentő és egyéni önmentő készülékek, oxigénpalackok és a bányákba szánt robbanásbiztos berendezések),
- a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (gazdasági célfelhasználású gépek és villamossági termékek, egyes nyomástartó edények és rendszerek, egyes szállítható nyomástartó edények, bányáktól eltérő környezetbe szánt robbanásbiztos berendezések, gázfogyasztó készülékek, egyes kötelező hitelesítésű mérőeszközök, egyes környezetbarát tervezéssel és energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos termékek),
- a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei (fogyasztói forgalomba szánt villamossági termékek, gépek és egyéni védőeszközök, ruházati termékek, lábbelik, játszótéri eszközök, öngyújtók, gyermekjátékok, bútorok, mosó- és tisztítószerek, építési termékek, festékek és lakkok, valamint minden egyéb a fogyasztói forgalomba szánt termék),
- a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei (járművek, járműtartozékok és alkatrészek),
- a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei (gazdasági célfelhasználású egyéni védőeszközök),
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (rádióberendezések, elektronikus hírközlő végberendezések, továbbá olyan berendezések esetében, amelyek elektromágneses zavart okoznak),
- a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (tűzoltó-technikai termékek, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, építési termékek),
- a Rendőrség szervei (pirotechnikai termékek).
Fentieken túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és területi szervei (a továbbiakban: NAV) – nem mint piacfelügyeleti hatóság - részt vesznek az importtermékek ellenőrzésében. A NAV importtermékek ellenőrzésében történő szerepéről a későbbiekben lesz szó.
A piacfelügyelet fogalmi rendszere
- biztonságos termék: minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.
- CE megfelelőségi jelölés: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják.
- forgalmazás: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.
- forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, aki az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket.
- forgalomba hozatal: a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása.
- forgalomból való kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban.
- forgalomból való visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára forgalmazott termék visszaadása.
- gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó.
- gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz.
- használati és kezelési útmutató: maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.
- importőr: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba a közösségi piacon.
- Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX): az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere.
- Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR): a piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis.
- megfelelőséget igazoló dokumentum: a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumok.
- megfelelőségértékelés: az az értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek.
- megfelelőségértékelő szervezet: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet.
- meghatalmazott képviselő: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon, figyelemmel ez utóbbinak a vonatkozó közösségi jogszabályok szerinti kötelezettségeire.
- nem megfelelő termék: az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok vagy a jogszabályok be nem tartásával gyártott vagy forgalmazott termék.
- okmányhiányos termék: minden olyan termék, amely nem rendelkezik európai uniós harmonizációs jogi aktusokban előírt nyomtatott vagy elektronikus dokumentációval.
- súlyos veszély: a piacfelügyeleti hatóság gyors beavatkozását igénylő veszély, amely érinti vagy érintheti a fogyasztók vagy a felhasználók életét, testi épségét és egészségét.
- szabad forgalomba bocsátás: az a vámeljárás, amelynek eredményeként a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét.
- termék: minden olyan ingó dolog, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre, kivéve az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy állat, az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény, továbbá a villamos energiáról, a földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások.
- veszélyes termék: a biztonságos termék meghatározásának nem megfelelő termék.
A „termék”
Termék alatt minden olyan ingó dolgot értünk, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre.
Ezek alól a következők képeznek kivételt:
- élelmiszer,
- takarmány,
- élő növény vagy állat,
- az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény,
- a villamos energiáról, a földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások
A termékek fogalma alól kivételt képeznek továbbá azon termékek, amelyek esetében a forgalmazó a termékek forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval vagy a felhasználóval, hogy a termék régiség, vagy a terméket használat előtt meg kell javítani, vagy helyre kell állítani.