Előzetes tájékoztatási kötelezettség

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) szerint a szolgáltatónak az Ektv. 4. §-ában meghatározott adatokat

• elektronikus úton,
• közvetlenül és folyamatosan,
• könnyen hozzáférhető módon kell közzétennie.

A jogszabályi előírások alapján az előzetes tájékoztatást

• elektronikusan, tehát a webáruház honlapján, 
• folyamatosan és közvetlenül, azaz a honlap bármely időpontban történő meglátogatásakor elérhető módon, előzetes regisztráció és más honlapra utaló linkek (úgynevezett külső hivatkozások) használata nélkül, valamint
• egyértelműen, közérthetően és könnyen hozzáférhető (azaz átlátható) módon, vagyis a fogyasztó honlapon történő eligazodását elősegítő módon, megfelelő tagoltsággal és részletességgel kell teljesíteni.

Nem könnyen hozzáférhető a tájékoztatás, ha az információk a honlapon allinkekben vannak elrejtve úgy, hogy azok csak többszöri (3-4) kattintás után hozzáférhetőek.

Nem tekinthető egyértelműnek a tájékoztatás, ha az információk egy olyan menüpontban hozzáférhetőek, amelynek elnevezéséből nem derül ki, hogy a fogyasztó ott ténylegesen milyen adatokat talál meg.

Nem közérthető a tájékoztatás, ha a szolgáltató a jogszabály teljes szövegét (például az elállási jogról szóló tájékoztatás körében a teljes Korm. rendeletet) szó szerint beidézi. Azonban ha a szolgáltató az adatszolgáltatás körében a releváns információkat közli a jogszabályszöveg vonatkozó részeit beidézve, a tájékoztatás közérthetőnek minősül.

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató személyére vonatkozóan

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató nevére vonatkozóan

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató székhelyére vagy címére vonatkozóan

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató e-mail címére és egyéb elérhetőségére vonatkozóan

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltatót regisztráló hatóság megnevezésére és a regisztrációs számra vonatkozóan

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató tevékenységének engedélyezésére vonatkozóan

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató adószámának feltüntetésére vonatkozóan

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a magatartási kódexre vonatkozóan

Előzetes tájékoztatási kötelezettség az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan

Az elállási jogról szóló előzetes tájékoztatás a klasszikus webáruházakban 

Az írásbeli megerősítés meglétének és tartalmának vizsgálata

---

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató személyére vonatkozóan

Bármely távértékesítési szerződés megkötése előtt a gazdálkodó szervezetnek a saját jogalanyiságára vonatkozó adatokat kell megismerhetővé tennie a fogyasztók általi beazonosíthatósága érdekében, hiszen a szerződéskötés során a fogyasztó nem kerül közvetlenül kapcsolatba a kereskedővel, nem tud meggyőződni annak tényleges létezéséről.

A fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy – amennyiben szerződéskötésre határozza el magát – mely kereskedővel fog kapcsolatban állni, aki a szerződést teljesíteni fogja. 

A honlapon közzétett ezen adatok megkönnyítik a fogyasztók számára a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételt és a fogyasztó esetleges jogérvényesítését.

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató nevére vonatkozóan

E körben a teljes vagy rövidített cégnév, egyéni vállalkozói megnevezés megjelölése szükséges, önmagában a webáruház fantázianevének (például XY webáruház) feltüntetése nem fogadható el.

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató székhelyére vagy címére vonatkozóan

E körben a szolgáltató cégjegyzék szerinti székhelyéről, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói nyilvántartásban megjelölt címről szóló tájékoztatás szükséges (a cégjegyzék szerinti székhely helyett a telephely, fióktelep vagy kereskedelmi üzlet címének feltüntetése nem fogadható el).

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató e-mail címére és egyéb elérhetőségére vonatkozóan

Az e-mail cím kötelező feltüntetése mellett a szolgáltató köteles a kapcsolattartásra szolgáló egyéb elérhetőségi lehetőségeiről is tájékoztatni a fogyasztót, hiszen az Ektv. több kapcsolattartásra szolgáló adatot említ. 

Az egyéb elérhetőségi adatok körében a telefonszám vagy a honlapon keresztül kitölthető elektronikus bejelentőlap, formanyomtatvány fogadható el. 

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltatót regisztráló hatóság megnevezésére és a regisztrációs számra vonatkozóan

A gazdálkodó szervezetek a cégbíróságok által a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre, az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdése pedig bejelentésköteles az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 5. § (1) bekezdése alapján.

Ezen felül a Kereskedelmi törvény értelmében a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltétele az erre irányuló szándéknak a jegyzőhöz történő bejelentése.  

Jogszerű, ha a gazdálkodó szervezet szolgáltató feltünteti honlapján a cégjegyzéket vezető törvényszék cégbíróságának megnevezését és a cégjegyzék számát, egyéni vállalkozó esetén pedig az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján a körzetközponti jegyző (okmányiroda) megnevezését és az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát. 

Jogszerűen jár el továbbá a gazdálkodó szervezet és az egyéni vállalkozó, amennyiben a fentieken kívül feltünteti a kereskedelmi nyilvántartást vezető jegyző megnevezését, valamint nyilvántartási számát.

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató tevékenységének engedélyezésére vonatkozóan

Főszabály szerint önmagában a webáruházak működése és tevékenysége – összhangban az Ektv. 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, előzetes engedélyezési kötelezettséget kizáró rendelkezésekkel – nem tartozik engedélyezési kötelezettség alá. Amennyiben egyes termékek forgalmazásához általánosságban, azaz a kereskedelem hagyományos (offline) formája esetén is hatósági engedély szükséges, ezekkel az engedélyekkel természetesen a webáruháznak is rendelkeznie kell. 

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató adószámának feltüntetésére vonatkozóan

Jogszerű, ha a szolgáltató honlapján feltünteti magyar vagy európai uniós adószámát (a magyar adószám előtt egy HU előtag is szerepel).

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a magatartási kódexre vonatkozóan

A valamilyen magatartási kódexhez csatlakozott szolgáltatók kötelesek honlapjukon külön erre a körülményre is utalni (Ektv. 5. § (2) bek. e) pont). Amennyiben a szolgáltató önkéntesen alávetette magát egy ilyen szabályzat rendelkezéseinek, és adott esetben a jogszabályi kötelezettségek mellett a fogyasztókkal szemben többletvállalásokat is teljesít, a honlapon közzé kell tenni az erre vonatkozó adatokat.

Ha a szolgáltató valótlanul azt állítja, hogy magatartási kódexet írt alá, ezzel az Fttv. feketelistájának 1. pontjában meghatározott tényállást valósítja meg. 

Ha a szolgáltató arra utal, hogy a magatartási kódex rendelkezéseit magára nézve követendő kereskedelmi gyakorlatként ismeri el, ebben az esetben a vállalkozás kereskedelmi gyakorlata a feketelistás tényállás helyett tevőleges magatartással megvalósuló megtévesztésnek minősülhet az Fttv. 6. § (1) bekezdésének h) pontja alapján, amennyiben a vállalkozás a magára nézve kötelezőként elismert kódex rendelkezéseit nem követi.

Olyan eset is előfordulhat, hogy a webáruházat üzemeltető vállalkozás igazolható módon csatlakozott valamilyen magatartási kódexhez, tehát alávetette magát a magatartási kódex rendelkezéseinek (a kódexet aláírta), de a honlapján közzétett tájékoztatás nem felel meg a magatartási kódexben foglalt előírásoknak és követelményeknek. Ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítja az Fttv. 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tényállást, ezért az tisztességtelennek minősül.

Előzetes tájékoztatási kötelezettség az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan

⇒ Az általános szerződési feltételekről szóló előzetes tájékoztatás

A szolgáltató köteles az Ektv. 5. § (1) bekezdése értelmében a honlapján a szerződések megkötésére és teljesítésére vonatkozó, a szolgáltató által előre, egyoldalúan és több szerződés megkötésének céljából meghatározott általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: ÁSZF) megjeleníteni és annak tárolását a fogyasztó számára biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztó számára is bizonyítható módon rendelkezésre álljon a szerződéskötés után az adott jogügyletre vonatkozó szerződéses feltételekről és jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatás.

Az ÁSZF tárolhatósága biztosított, ha a fogyasztó

• a honlap tartalmát teljes egészében lementheti számítógépére (mentés lehetősége biztosított), illetve
• a honlap teljes tartalmát kinyomtathatja (kinyomtatás lehetősége biztosított), vagy
• az ÁSZF-et egy külön fájlformátumban („pdf” vagy „doc”) letöltheti számítógépére (letöltés lehetősége biztosított).

Az ÁSZF tárolhatósága nem biztosított, ha a tájékoztatást

• egy görgetősávos ablak, vagy
• egy előreugró panel tartalmazza,

amennyiben a mentés lehetősége nem biztosított, továbbá  a honlap tartalmának megfelelő módon történő kinyomtatása sem kivitelezhető, mert a konkrét esetben a böngészőprogram nyomtatási képe nem tudja technikailag megfelelően kezelni az ablakot. 

⇒ A szerződéskötés technikai feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

Tekintettel arra, hogy a webshopok a legtöbbször speciális elektronikus formanyomtatványokat, az online valóságban járatlan fogyasztó számára idegen technikai megoldásokat alkalmaznak, az Ektv. 5. § (2) bekezdése alapján a szolgáltatónak egyértelműen kell az igénybe vevőt (fogyasztót) tájékoztatnia a megrendelés elküldését (azaz az ajánlattételt) megelőzően az elektronikus szerződéskötéshez kapcsolódó alapvető tudnivalókról. Ez a tájékoztatás annak ellenére sem mellőzhető, hogy a fogyasztók többsége egyre magabiztosabban kezeli az Internetet, és az online vásárlók száma is napról-napra növekszik.

⇒ Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről szóló tájékoztatás

Jogszerű a virtuális bevásárlás folyamatának (Ektv. 5. § (2) bek. a) pont) összefoglalása, amely magába foglalja az előzetes regisztrációról, a katalógusban való böngészésről, a termékek kiválasztásáról és kosárba helyezéséről, a kosár tartalmának frissítéséről és törléséről, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztásáról, a pénztárban való fizetésről, a megrendelés (a fogyasztó ajánlatának) leadásáról, valamint a szolgáltató Ektv. 6. § (2) bekezdése szerinti visszaigazolásáról szóló tájékoztatást is. 

⇒ A szerződés alakiságára, iktatására és utólagos hozzáférhetőségére vonatkozó előzetes tájékoztatás 

Jogi szempontból a webáruházban leadott megrendelések (elektronikus megrendelőlapok) nem írásban, hanem ráutaló magatartás (egy ikonra klikkelés) formájában tett jognyilatkozatnak minősülnek. 

Jogszerű, ha a szolgáltató tájékoztat arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződés iktatásra kerül-e, továbbá a szerződés esetleges utólagos hozzáférhetőségéről is. 

⇒ Az adatbeviteli hibák kijavításáról szóló előzetes tájékoztatás  

Jogszerű az adatbeviteli hibák („félrekattintások”) ajánlattételt megelőző azonosításának és kijavításának technikai eszközeiről nyújtott tájékoztatás (Ektv. 5. § (2) bek. c) pont) annak orvoslására, ha a fogyasztó tévedésből vagy téves tartalommal küldi meg a szerződés megkötésére irányuló nyilatkozatát. 

⇒ A szerződés nyelvéről szóló előzetes tájékoztatás

A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás (Ektv. 5. § (2) bek. d) pont) például idegen nyelvű honlapon, határon átnyúló ügyleteknél bírhat jelentőséggel, de ennek hiányában, kizárólag magyar fogyasztókat kiszolgáló webáruházak esetén is kifejezetten utalni kell arra, hogy a szerződés nyelve a magyar. 

Jogszerű, ha a szolgáltató tájékoztat arról, hogy a szerződés nyelve a magyar (vagy bármely más nyelv).

⇒ Az elektronikus szerződéskötés technikai feltételeinek biztosítása

Jogsértő, amennyiben a szolgáltató nem biztosítja az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségét (Ektv. 6. § (1) bek.), vagy nem küld a próbamegrendelés során elektronikus úton visszaigazolást (Ektv. 6. § (2) bek.), 

Nem tekinthető elektronikus úton történő visszaigazolásnak, ha a szolgáltató telefonhívással fogadja el a fogyasztó megrendelését. Nem minősül ugyanis elektronikus eszköz alkalmazásának a telefon (kivéve: üzenetes forma), mivel nem biztosított az Ektv. 2. § b) pontja által előírt adattárolhatóság követelménye.

Előzetes tájékoztatási kötelezettség a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan

⇒ A szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól szóló előzetes tájékoztatás

A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a vállalkozásnak a webáruház honlapján tájékoztatnia kell a fogyasztókat az áruválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekhez kapcsolódóan a szerződés tárgyának lényeges jellegzetességeiről. 

A fogyasztó a kiválasztott terméket kizárólag a honlapon közzétett fényképen látja, így szükséges, hogy a szolgáltató egy megfelelő tartalmú, specifikus termékleírást is közzétegyen. Ez az adott árutól függ, ide tartozik minden, a kereskedelmi forgalomban lényegesnek tekintett, valamint az áru értékét meghatározó tulajdonság. 

⇒ Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás

Az elektronikus kereskedelemben érvényesülő árfeltüntetési szabályok megegyeznek az „offline-analóg” világban alkalmazandó előírásokkal, így az Fgytv. 14. § (1) és (5) bekezdései alapján a fogyasztót a webáruház honlapján tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az ellenszolgáltatásra, az ellenértékre vonatkozó árfeltüntetési szabályokat az online kereskedelemre vonatkozóan a Korm. rendelet is nevesíti. A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről.

A hivatkozott jogszabályszöveg mellett, amely összhangban áll az Fgytv. 14. § (5) bekezdésével, a szolgáltatónak a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet 4. §-át (egységár feltüntetése) is be kell tartania. 

Az előzetes és pontos árfeltüntetés biztosítja a fogyasztó tájékoztatáshoz való jogát, hogy a megvásárolni kívánt áru költségelemeit megismerve a webáruház kínálatát más kínálattal is összehasonlíthassa, és így valós információk birtokában hozhassa meg ügyleti döntését.

Jogsértő a szolgáltató árfeltüntetési gyakorlata például, ha

• a termékek nettó árát tünteti fel;
• nettó ár + ÁFA-t tünteti fel;
• nem tünteti fel a termékek egységárát;
• a rendelési folyamat végén, a fogyasztó kötelező érvényű megrendelésének elküldése előtt nem szerepel egyértelműen a kosárba helyezett termékek vételára.

⇒ A járulékos költségekről szóló előzetes tájékoztatás  

A fogyasztónak a távértékesítési szerződés megkötése előtt teljes körű ismerettel kell rendelkeznie arról is, hogy az áru vagy szolgáltatás ellenértékén kívül milyen egyéb fizetési kötelezettség terheli majd a szerződés teljesítése során. A Korm. rendelet 2. § c) pontja alapján a szolgáltatónak már a honlapon egyértelműen és átláthatóan kell a szállítási és esetlegesen a csomagolásért felszámított költségekre is kifejezetten utalnia, hogy a fogyasztó ezekkel a többlet anyagi terhekkel előre számolhasson. 

Jogszerű a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha

• a webáruház honlapján a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati – a megrendelt termékek súlya alapján meghatározott – díjszabást közzéteszi, vagy
• a webáruház honlapján a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati – a megrendelt termékek darabszáma alapján meghatározott – díjszabást közzéteszi, vagy
• a szállítási költséget rendelési összeghatártól függően határozza meg, vagy
• szállítási költségátalányt tüntet fel.

⇒ A fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

A járulékos költségekről szóló tájékoztatáshoz szorosan kapcsolódik a fizetés, szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről való, a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adatszolgáltatás, amely szintén fontos a fogyasztók számára. 

E körbe tartozik a lehetséges teljesítési (postai kiszállítás, futárcég, személyes átvétel a kereskedő üzletében) és fizetési módokról (utánvétel, átutalás, elektronikus fizetés, fogyasztási kölcsön, áruhitel), továbbá a termék rendelkezésre állásáról szóló tájékoztatás. 

Jogszerű és nem kifogásolható a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha

• a szállítási feltételek között minimális rendelési összeghatárt határoz meg a költségek csökkentése érdekében;
• a fizetési feltételek alapján a fogyasztó kizárólag előreutalással egyenlítheti ki a termék árát és a szállítási költséget;
• a teljesítési módok körében postai kiszállítást, futárszolgálati kiszállítást vagy személyes átvételt tesz lehetővé;
• a fizetési módok körében utánvételes vagy átutalással történő fizetést, esetlegesen áruhitel igénybevételt tesz lehetővé.

Az elállási jogról szóló előzetes tájékoztatás a klasszikus webáruházakban 

A vállalkozás a szerződés megkötése előtt, kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni az elállási jogával kapcsolatban, melynek szabályait a Korm. rendelet 4-5. §-ai állapítják meg. Az elállási jog a fogyasztó oldalán fennálló információhiányt hivatott kompenzálni. Internetes vásárlás során ugyanis a fogyasztó a terméket illetően számottevően kevesebb információhoz jut – például amiatt, hogy a termék állagát, méreteit, esztétikai minőségét nem tudja megvizsgálni –, mint ha a szerződést élőben, a vállalkozás üzletében kötné meg. Elállási jogával élve a fogyasztó a szerződést egyoldalúan, visszamenőleges hatállyal szüntetheti meg.

⇒ Az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

Ebben a körben a vállalkozásnak az elállási jogot érintő alapvető információkról kell tájékoztatást adnia. Ezek az információk az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját, illetve következményeit érintik.

A webáruház honlapja a következő tájékoztatásokat kell, hogy tartalmazza:

• a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg (Korm. rendelet 4. § (1) bek.)
• a termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított 14 napon belül, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig (Korm. rendelet 4. § (2) bek. a) pont),
• a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától 8 munkanapon belül, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig (Korm. rendelet 4. § (2) bek. b) pont), és
• a fogyasztó írásban történő elállása esetén elegendő, ha nyilatkozatát az elállási határidőn belül elküldi (Korm. rendelet 4. § (4) bek.), és
• a vállalkozás a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül fizeti vissza (Korm. rendelet 4. § (5) bek.), és
• a fogyasztó kizárólag a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket viseli (Korm. rendelet 4. § (6) bek.), és
• a vállalkozás követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését (Korm. rendelet 4. § (6) bek.), valamint
• azon termékek megjelölése a 6.4.5.2 pontnak megfelelően, amelyeknél a fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy értékesít olyan terméket (Korm. rendelet 5. §).

Jogsértő a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata az elállási jogról szóló tájékoztatás körében például, amennyiben

• elmulasztja az elállási jogról szóló részletes tájékoztatás közzétételét,
• az átláthatóság és az egyértelműség követelményét sértve a szolgáltató a Korm. rendelet teljes jogszabályszövegét beidézi,
• a 14 napos elállási jogot a szolgáltató által biztosított kedvezményként és a fogyasztóknak nyújtott különleges jogosultságként tünteti fel.

Jogsértő emellett a szolgáltató gyakorlata, ha olyan szerződéses kikötéseket alkalmaz, amelyek az elállási jogról szóló tájékoztatás körében az egyoldalú kógencia követelményét megsértik, így amennyiben

• a fogyasztóra indokolási kötelezettséget ró az elállási jog gyakorlásához (Korm. rendelet 4. § (1) bek. és 11. § (2) bek., valamint az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• a fogyasztó részére 14 napnál rövidebb elállási határidőt határoz meg (Korm. rendelet 4. § (1) bek. és 11. § (2) bek., valamint az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• a fogyasztó elállása esetén a visszaküldött terméknek az elállási határidőn belül meg is kell érkeznie a szolgáltatóhoz (Korm. rendelet 4. § (4) bek. és 11. § (2) bek., valamint az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• a szolgáltató az elállási jog gyakorlásának jogszerűségét meghatározott alakisághoz köti, például kizárólag e-mailen vagy az általa meghatározott formanyomtatványon fogadja el a fogyasztó elállását (Korm. rendelet 11. § (2) bek. és az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• a szolgáltató – a szerzői jogi védelem alá tartozó vagy természetüknél fogva vissza nem szolgáltatható termékektől (lásd a 6.4.5.2 pontot) eltekintve – kizárja a fogyasztó elállási jogának gyakorlását, amennyiben a fogyasztó a termék csomagolását felbontotta, illetve ha a terméket már használatba vette (Korm. rendelet 11. § (2) bek. és az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• elállás esetén a fogyasztónak a terméket az eredeti csomagolással együtt vagy az eredeti csomagolásban kell visszaküldenie (Korm. rendelet 11. § (2) bek. és az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• elállás esetén a fogyasztónak a terméket az eredeti számlával/nyugtával és okmányokkal együtt kell visszaküldenie (Korm. rendelet 11. § (2) bek. és az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• elállás esetén nem a fogyasztó által kifizetett teljes összeget (vételár és szállítási költség) fizeti vissza, hanem abból bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj címén levon (Korm. rendelet 4. § (5)-(6) és 11. § (2) bek., valamint az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja);
• elállás esetén a termék kiszállításának költségét a fogyasztó számára nem fizeti vissza (Korm. rendelet 4. § (5)-(6) és 11. § (2) bek., valamint az Fttv. 6. § (1) bek. i) pontja).

⇒ Az elállási jog hiányáról szóló előzetes tájékoztatás

Az elállási jog nem illeti meg minden esetben a fogyasztót, mivel a Korm. rendelet 5. §-a a felek eltérő megállapodása hiányában egyes termékek vonatkozásában kizárja e jog gyakorlását. Ezekben az esetekben ugyanis gazdaságilag hátrányos lenne a szolgáltatótól elvárni a termék visszavételét és a vételár visszafizetését, azaz ilyen esetekben a vállalkozások gazdasági érdekei megelőzik a fogyasztók érdekeinek védelmét.

Az elállási jog kivételeiről szóló tájékoztatást kizárólag akkor kell teljesíteni, ha a webáruház ténylegesen értékesít a kivételek körébe tartozó termékeket. Ki kell hangsúlyozni, hogy a kivételszabályokat nem lehet kiterjesztően, a fogyasztó hátrányára értelmezni. 

⇒ Az elállási jog hiánya a pénzpiaci változások miatt (Korm. rendelet 5. § b) pont)

E kivételszabály kizárólag az árutőzsdén forgalmazott termékekre (gabona, nemesfém, nemesfémből készült ékszerek, fűtőolaj, tüzelőolaj, motorolaj) vonatkozik.

Nem lehet jogszerűen kizárni az elállási jogot arra való hivatkozással, hogy a terméket importálni kell, így annak ára változhat a külföldi fizetőeszköz forinthoz viszonyított árfolyamváltozása miatt. A kereskedelemben való részvétel bizonyos kockázatokat kíván meg a vállalkozástól, melynek terheit nem háríthatja át a fogyasztóra olyan módon, hogy azzal kizárja egyes jogok gyakorlását.

Ugyancsak nem tartoznak a kivételszabály alá a számítástechnikai termékek, amelyeknél jellemzően nem is beszélhetünk az ár ingadozásáról, hiszen a technikai fejlődés eredményeképpen ezen termékek ára folyamatosan csökken, és nem növekszik. Magát a termék árát a kereslet és kínálat, azaz a piaci igények határozzák meg.

⇒ Az elállási jog hiánya a termék egyedi jellege miatt (Korm. rendelet 5. § c) pont)

E kivételszabály körébe a fogyasztó személyéhez kötött, illetve a fogyasztó egyedi utasításai (az általa megadott jellemzők, szín, méret, alapanyag, díszítés stb.) alapján egyediesített módon vagy kifejezett kérésére előállított termékek tartoznak. Ezekben az esetekben az elállási jog gyakorlásának biztosítása esetén gazdaságilag értéktelenné válna a dolog, hiszen már nem lehetne – a kizárólag a megrendelő számára értékkel bíró, a megrendelő kívánságára előállított, személyéhez kötött, egyedi jellegű terméket – más vevő számára értékesíteni.

Ebbe a körbe sorolható például az olyan webáruház, amely

• ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók és az általa kért szöveg alapján készít el;
• a fogyasztó által készített digitális fényképek előhívását végzi;
• egyedi számítógépes szoftvereket tervez.

Nem tartozik ezen kivételszabály alá, ha

• a fogyasztó például egy ruhanemű megrendelésénél a saját egyedi méretadatait adja meg;
• a fogyasztó egy előre gyártott bútor megvételénél meghatározott szín és méretbeli adatokat közöl;
• a fogyasztó kérése alapján állítják össze a számítógépet vagy notebookot (egyedi konfiguráció), hiszen a notebook előre gyártott alkatrészekből áll, és arányosan csekély költségráfordítással az alkatrészek állagának sérelme nélkül, működőképességük megőrzésével újból szétszedhető, később újra összerakható, és egy másik vevőnek értékesíthető. 

⇒ Az elállási jog hiánya gyorsan romlandó és természeténél fogva vissza nem szolgáltatható terméknél (Korm. rendelet 5. § c) pont)

A gyorsan romlandó termékek körébe tartoznak a nem tartós élelmiszerek, a vágott virág és az élő növény.

Természeténél fogva (higiéniai vagy egészségügyi okokból) nem szolgáltatható vissza például 

• a fogkefe, piercing, a fehérnemű, az ágymatrac;
• a szexuális segédeszköz;
• a higiéniai termékek (például krémek, golyósdezodor, smink, púder);
• az étrend-kiegészítők, kozmetikumok, krémek, masszázsolajak, parfümök;
• feldolgozott állateledel;
• kontaktlencse.

Ezek visszavétele a kereskedőtől nem várható el, ha a fogyasztó a terméket közvetlenül védő csomagolást már felbontotta és/vagy rendeltetésszerű használatát megkezdte, hiszen ilyenkor nem zárható ki, hogy a termék emberi testtel vagy testnedvekkel, illetve baktériumokkal érintkezett, így a termék higiéniai vagy egészségügyi minősége már nem garantálható.

Amennyiben a fogyasztó még nem kezdte meg ezen, a kivételszabály alá tartozó termékek használatát, elfogyasztását, tehát a terméket közvetlenül védő csomagolást még nem bontotta fel, elállási jogát az általános szabályok szerint gyakorolhatja. 

⇒ Az elállási jog hiánya szerzői jogi védelem alá tartozó termékeknél (Korm. rendelet 5. § d) és e) pont)

Hang- és képfelvételek (CD, DVD), valamint a számítógépes szoftverek kapcsán a Korm. rendelet azt fogalmazza meg, hogy a fogyasztó akkor nem gyakorolhatja elállási jogát, ha a csomagolást már felbontotta (felbontatlan csomagolás esetén természetesen az átvételtől számított 8 munkanapon belül gyakorolható az elállási jog). A csomagolás felbontása esetén ugyanis lehetővé válik a fogyasztó számára a szerzői jogi védelem alá eső termék használata, valamint többszörözése is, amely sértené a szerzői jog jogosultjának érdekeit. Alkalmazni kell a kivételszabályt akkor is, ha a terméket internetes letöltés útján lehet megvásárolni. Ezekben az esetekben ugyan a termék immateriális formában kerül értékesítésre, azonban azzal, hogy a fogyasztó a terméket letölti a számítógépére, lényegében ugyanaz a helyzet áll elő, mintha a kézzelfogható termék csomagolását felbontaná. A termék ugyanis a letöltéssel alkalmassá válik a nem megengedett célú felhasználásra, továbbításra, illetve reprodukálásra. 

E kivételszabály nem vonatkozik azonban a szintén szerzői jogi védelem alá tartozó könyvre. A Korm. rendelet a szerzői jogi védelem alá tartozó termékek körénél kifejezetten a könyvet nem nevesíti, így a könyvek elállási jog alóli kivételszabályok közé sorolása sérti az egyoldalú kógencia követelményét.

E kivételszabály nem vonatkozik továbbá a szerzői jogi védelemmel érintett termékek körén kívül eső termékekre, amelyeknél az esetleges védőfólia vagy csomagolófólia felbontása nem eredményezi az elállási jog megszűnését. A védőfólia nem szerzői jogi védelem alá tartozó termékeknél jellemzően csomagolási funkciót tölt be annak érdekében, hogy megóvja a termék minőségét és megkönnyítse szállítását. 

⇒ Az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatás a kuponos oldalak esetén

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében az elállási határidő – a termékértékesítéssel azonos módon – ugyancsak nyolc munkanap, azonban ezen idő a szerződéskötés napjától számítandó (Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pont). 

Ugyanakkor a Korm. rendelet 5. § a) pontja értelmében eltérő megállapodás hiányában nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogot, ha a vállalkozás a szolgáltatás nyújtását beleegyezésével már megkezdte. 

Az írásbeli megerősítés meglétének és tartalmának vizsgálata

Annak érdekében, hogy a fogyasztó a szerződéskötést követően, egy esetleges jogvita esetén bizonyítani tudja a közte és a szolgáltató között létrejött jogügylet szerződéses feltételeit és tisztában legyen az ügyletükre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, a vállalkozásnak legkésőbb a teljesítés időpontjában, azaz a termék kiszállításával egyidejűleg egy írásbeli tájékoztatást, írásbeli megerősítést kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania (Korm. rendelet 3. § (1) bek.).

Az írásbeli megerősítés kötelező tartalma (Korm. rendelet 3. § (2) bek.): 

• a honlapon már nyújtott tájékoztatás megismétlése a vállalkozás adatairól, az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, valamint a szállítási költség összegéről és a szállítás, fizetés és teljesítés feltételeiről;
• a honlapon már nyújtott tájékoztatás megismétlése az elállási jog meglétéről, esetleges hiányáról, valamint e jog gyakorlásának részletes feltételeiről;
• a vállalkozás azon telephelyének (fiókjának) vagy egyéb szervezeti egységének címe, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti (fogyasztói kifogások megtételének helye);
• az esetleges jótállás feltételei, a teljesítés után igénybe vehető szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat).

Az írásbeli megerősítés lehetséges megjelenési formái:

• írásban (postai levél, fax vagy e-mail útján elektronikusan), illetve
• tartós adathordozón (például CD vagy DVD lemez). 

Az írásbeli megerősítés átadásának ideje:

• legkésőbb a szerződés teljesítésének, azaz a megrendelt termék fogyasztó részére történő átadásának időpontja.

Az elállási jogról szóló tájékoztatás az írásbeli megerősítésben

Az elállási joggal kapcsolatos ismeretekről a vállalkozás nemcsak előzetesen a honlapján, hanem a fogyasztó rendelkezésére bocsátott írásbeli megerősítésben is köteles tájékoztatást nyújtani.

A Korm. rendelet értelmében a vállalkozás köteles az írásbeli megerősítésben tájékoztatni a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és következményeiről, továbbá arról is, amikor a fogyasztót az elállási jog nem illeti meg.

1.7.3. A fogyasztói kifogások megtételének helyére vonatkozó tájékoztatás az írásbeli megerősítésben

Tekintettel a szerződő felek egyidejű jelenlétének hiányára, a szerződéskötés során fogyasztóvédelmi szempontból különös jelentőséggel bírnak azok az információk, amelyek a fogyasztó részéről az eladóval történő kapcsolatfelvételre és az esetleges panaszok benyújtásának módjára vonatkoznak. 

Az általános szabályt az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint a szolgáltató köteles a fogyasztót tájékoztatni a panaszügyintézés helyéről, és annak az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról.

Az általános előírás mellett a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése b) pontja is úgy rendelkezik, hogy a vállalkozás által a fogyasztónak átadott (elküldött) írásbeli megerősítésben a fogyasztói kifogások megtételének helyéről is tájékoztatást kell nyújtani.

Megfelelő a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha az írásbeli megerősítésben székhelyét, telephelyét, üzlethelyiségének vagy bemutatótermének címét adja meg a fogyasztói kifogások megtételének helyéül.

1.7.4. A jótállás feltételeiről szóló tájékoztatás az írásbeli megerősítésben

Amennyiben a forgalmazott termékekre vonatkozóan a vállalkozást jogszabály alapján jótállási kötelezettség terheli, erről szintén az írásbeli megerősítésben kell a fogyasztót tájékoztatni. A jótállásról szóló tájékoztatás körében ki kell térni a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokra, például az alkatrészellátás, illetve a javítószolgálat biztosításáról is ennek keretében kell tájékoztatást nyújtani.

A szolgáltatónak az írásbeli megerősítésben a jótállás mellett a szavatosság feltételeiről nem kell tájékoztatást nyújtania.

Az írásbeli megerősítésnek tartalmaznia kell
•    a fogyasztót megillető garanciális jogokat,
•    az 1 éves jótállási határidőt,
•    a garanciajegy szerepét, valamint az arra vonatkozó utalást, hogy
•    a kötelező jótállás megléte nem érinti a fogyasztó törvényből eredő egyéb (például szavatossági) jogait.

1.8.    A teljesítésről adott előzetes tájékoztatás

A vállalkozás a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a) – d) pontja értelmében a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon;
b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről;
c) a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről;
d) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről.

Jogsértő a vállalkozás által nyújtott tájékoztatás, ha 
•    a fogyasztónak nem a honlapon előzetesen feltüntetett vállalkozás teljesít (ez pl. onnan vehető észre, hogy a fogyasztónak átadott számlán, nyugtán nem a webáruházat üzemeltető szolgáltató megnevezése szerepel eladóként);
•    a kiszállítás nem a honlapon vállalt kiszállítási határidőben történik, és a késésről és a módosított teljesítési időpontról a szolgáltató nem tájékoztatja a fogyasztót;
•    az áru nem a vállalkozás által visszaigazolt áron kerül értékesítésre;
•    az áru kiszállításának díja nem azonos a honlapon előzetesen feltüntetett díjjal.

1.9.    Az elállási jog gyakorlása

A Korm. rendelet alapján elállás esetén a vállalkozó köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

Jogszerű a vállalkozás tájékoztatása, ha az abban foglaltak szerint a termék teljes vételárának visszaszolgáltatása mellett a szállítási költséget is visszafizeti.

Jogsértő a vállalkozás tájékoztatása, ha aszerint 
•    nem fizeti vissza a termék teljes vételárát
•    kizárólag a termék vételárát fizeti vissza a szállítási költség nélkül. 

Fontos kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság – összhangban az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésével és az 55. § (1) bekezdésének e) pontjával – nem jogosult a szolgáltatóval szemben fogyasztóvédelmi eljárást lefolytatni, ha az nem teljesíti a fogyasztó elállási jogát, illetve nem a fogyasztónak visszajáró teljes összeget (vételár és szállítási költség) fizeti vissza.