Alapvetések
Joghatóság, hatáskör, illetékesség
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre és illetékessége
Alapvetések
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során számos jogszabály kerül alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának kereteit és szabályait azonban döntően az fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) és a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) határozzák meg.
Az Fgytv. és a Ket. viszonya speciális, mivel a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során elsődlegesen az Fgytv. eljárásjogi szabályai érvényesülnek, és a Ket. előírásait csak az Fgytv. eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
Az Fgytv. hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.
Az Fgytv. értelmében fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Az Fgytv. szerint vállalkozás, aki az 1. § tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi.
Mindezek alapján a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában fogyasztó csak természetes személy lehet, a békéltető testületek előtt azonban a fent nevesített szervezetek is kezdeményezhetnek eljárást.
Joghatóság, hatáskör, illetékesség
Joghatóság: az egyes államok között osztja el a közigazgatási ügyleteket, tehát azt határozza meg, hogy melyik ügyben melyik állam hatósága járhat el, illetve jár el kötelezően. Főszabály, hogy Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében a Magyarország területén a magyar hatóság jár el.
Hatáskör: azt határozza meg, hogy melyik közigazgatási szerve rendelkezik az adott ügyben eljárási és döntési jogkörrel.
Fontos szabály, hogy a hatásköri felhatalmazás mindig jogszabályon alapszik, azaz a jogszabály határozza meg, hogy mely hatóságnak és milyen ügyben van hatásköre. A hatáskör gyakorlása nemcsak jogosultság, hanem kötelezettség is. A hatósság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, ez a hatáskör elvonásának tilalmába ütközik.
Illetékesség: az illetékesség azt határozza meg, hogy azonos hatáskörű hatóságok közül melyik járhat el (országos és közigazgatási területegységre illetékesség).
Azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén:
- az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe van,
- az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,
- az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy
- a jogellenes magatartást elkövették.
Ha egyszerre több illetékességi ok is fennáll, több hatóság is jogszerűen megindíthatja az eljárást. A több illetékes hatóság közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés)
A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
Hatásköri vagy illetékességi vita akkor áll fenn, ha:
- több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét,
- több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban,
- több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,
Ilyen esetben az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését. Ha az egyeztetés a hatóságok között nem vezet eredményre, akkor illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, hatásköri összeütközés esetén pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelöli ki az eljáró hatóságot.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre és illetékessége
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az Fgytv.-ben - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, a fogyasztói csoporttal, a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén.
Fentieken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult ellenőrzi:
- az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
- a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,
- a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
- a fogyasztói panaszok intézésére,
- a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
- a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá
- a fogyasztók tájékoztatására
vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
Mindezek mellett a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
A fogyasztóvédelmi hatóság a termék biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét az Fgytv., a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint számos egyéb jogszabály alapján gyakorolja.
A fentiekből is látható, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság igen széles hatáskörrel rendelkezik. Az Fgytv.-ben szabályozott előírások mellett (árfeltüntetés, panaszkezelés, fiatalkorúak alkohollal, dohánytermékkel és szexuális termékkel történő kiszolgálásának tilalma, fogyasztói csoportok) számos jogszabály ad felhatalmazást a fogyasztóvédelmi hatóságnak arra, hogy eljárjon, továbbá jogsértés esetén intézkedjen. A fogyasztóvédelmi hatóság – többek között – az alábbi területek ellenőrzésére rendelkezik feladat- és hatáskörrel:
- Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- Piacfelügyelet
- Jótállás és szavatosság
- Általános kereskedelmi feltételek
- Gazdasági reklámok
- Hírközlési szolgáltatók
- Elektronikus kereskedelem
- Árubemutatók
- Közüzemi szolgáltatók (villamos-energia-, földgáz-, távhő- és kéményseprőipari-közszolgáltatás, víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás)
Közigazgatási hatósági ügyekben első fokon megyei illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei, másodfokon országos illetékességgel az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el.
A fogyasztóvédelmi felügyelőségek illetékességét leggyakrabban az ügyfél címe, illetve a jogellenes magatartás elkövetésének helye határozza meg, vagy pedig a társaság székhelye.