2013. július 1-jétől lényegesen megváltoztak a dohánytermék-értékesítés szabályai. Az üzletek szabályszerű működésének biztosítása alapkövetelmény, figyelembe véve a jogszabály megalkotóinak szándékát és azt a körülményt, hogy a fiatalkorúak dohánytermékhez jutásának megakadályozása érdekében végzett ellenőrzések az elmúlt években csak korlátozott eredményeket hoztak.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdtv.) számos területen konkrét ellenőrzési jogosítványt biztosított a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Az előírások alapvető célja a jogalkotói szándékok, célok és elvek megvalósítása. Az Országgyűlés annak érdekében alakította ki az új forgalmazási rendszert, hogy
-
Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása;
-
a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon;
-
a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani,
-
a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen;
-
a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak.
Kötelező előírások önálló dohánybolt esetén
Kötelező előírások elkülönített hely esetén
A fogyasztók tájékoztatását szolgáló és a panaszkezelésre vonatkozó előírások
A fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak
A Nemzeti Dohányboltokkal kapcsolatos gazdasági reklámtevékenység
A dohányboltban forgalmazható termékek árainak feltüntetése és felszámítása
Alapvető szabályok
Az Fdtv. értelmében 2013. július 1-jétől dohányterméket kizárólag nemzeti dohányboltban lehet értékesíteni. Nemzeti dohányboltot az nyithat, akinek az állam koncessziós szerződéssel átengedte a dohánytermék kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot, és megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek (pl.: a vámhatósági engedélyt kapott a jövedéki termék forgalmazására). A jogszabályi előírás betartatása a fogyasztóvédelmi hatóság jogkörébe tartozik.
Kötelező előírások önálló dohánybolt esetén
A törvényi szabályok értelmében a dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni:
- „Nemzeti Dohánybolt” felirat;
- olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;
- a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok;
- a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés;
- jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra.
A dohánybolt külső felületén – a felirat és az egységes jelzés kivételével – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal - ez a szabály az egyéb forgalmazható termékek tekintetében is előírás.
A törvényben említett koncessziós szerződés értelmében a „Nemzeti Dohánybolt” feliratot a vállalkozás köteles legalább a dohánybolt portáljának (bejáratának) a szélességével megegyező méretben a portál, bejárat fölött maradandó fa, fém, vagy műanyag, illetve ezek kombinációjából készült táblán biztonságosan elhelyezve megjeleníteni. Mindehhez képest a dohánybolt külső felületén kötelezően megjelenítendő feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy ezen felirat(ok) a „Nemzeti Dohánybolt” feliratnál nagyobb helyet nem foglalhat(nak) el, azt nem takarhatja/-ák ki.
Az egyéb termékekre utaló felirat vagy ábra természetesen nem utalhat sem dohánytermékre, sem dohányterméket kiegészítő termékre, kivéve a Nemzeti Dohánybolt feliratot és az egységes jelzést. A dohánybolt kirakatában ugyanakkor sem lehet kiegészítő termékeket elhelyezni, mint pl. vízipipa, pipa, öngyújtó, cigarettatárca, stb.
Kötelező előírások elkülönített hely esetén
Az Fdtv. előírásai szerint abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet a törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni, ilyen esetben feliratra és a kör alakú jelzésre előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. Az elkülönített hely fogalmát a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet határozza meg.
E szerint térben leválasztott helyiségrésznek minősül az elkülönített hely, ha az az üzlet más részeitől legalább mozgatható vagy rögzített, nem átlátszó térelválasztóval, így különösen paravánnal vagy függönnyel elkülönül. Elkülönített hely tehát az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható. A dohánytermék fizikai átadására minden esetben az elkülönített helyen belül kerülhet sor; adott esetben – ha az üzlet üzemeltetője és a koncesszió jogosultja ugyanazon személy – az értékesítés más elemei (például az áru pénztárgépben való rögzítése) történhetnek az elkülönített helyen kívül is.
A fogyasztók tájékoztatását szolgáló és a panaszkezelésre vonatkozó előírások
Az Fdtv. tájékoztatási kötelezettséget is előír a kereskedő számára. A törvényi rendelkezés szerint a dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni. Fontos előírás továbbá, hogy a dohányboltban jól látható és olvasható feliratot kell elhelyezni, amely tájékoztatja a fogyasztót
- a vállalkozás székhelyéről,
- a panaszügyintézés helyéről (ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével), és
- a panaszügyintézés (adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó) módjáról, valamint
- ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, akkor a vállalkozás elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
Mindezeken túl a dohányterméket árusító üzlethelyiségben ki kell helyezni az alábbi két egészségvédelmi figyelmeztetés valamelyikét szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven:
- „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”,
- „A dohányzás halált okozhat!”
A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Kormányrendelet előírja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a honlapján közzéteszi az Európai Bizottság által kiadott - a dohánytermékek előállításának, gyártásának és megjelenésének szabályaira vonatkozó-útmutatóját. Az útmutatót az alábbiakban tekintheti meg.
A fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak
A korábbi szabályozáshoz hasonló rendelkezést fogalmazott meg a jogalkotó, amikor előírta, hogy amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.
A szabályok értelmében amennyiben a fogyasztó az életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.
Ha ez nem történik meg, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem. És végül: felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.
A fentieken túl a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni. Mindezen előírások be nem tartása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.
A Nemzeti Dohányboltokkal kapcsolatos gazdasági reklámtevékenység
A 2013. július 1-jétől hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések értelmében - a reklámtörvény módosításának eredményeképpen - bármilyen, a nemzeti dohányboltban közzétett dohányterméket népszerűsítő reklám jogsértőnek minősül, függetlenül annak tartalmától vagy méretétől. Ehhez képest önmagában a nemzeti dohánybolt reklámozása nem tilos. Fontos ugyanakkor, hogy a marketing tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a reklámok dohánytermék – a Nemzeti Dohánybolt megnevezés kivételével – nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem anélkül nem tartalmazhatják, illetve nem utalhatnak dohányzásra.
Amennyiben a Nemzeti Dohánybolt reklámja szabadtéri reklámhordozón kerül közzétételre (pl.: dohánybolt mellett elhelyezett megállító tábla), abban az esetben a koncessziót gyakorló köteles jól azonosítható módon feltüntetni rajta a közzétevő cégnevét, illetve nevét, továbbá székhelyét, illetve lakóhelyét.
Amennyiben egy nemzeti dohányboltot üzemeltető vállalkozás rendelkezik internetes weblappal, a dohánytermékek reklámozása nélkül az a tény, hogy a vállalkozás dohánytermékek értékesítésével is foglakozik, megjelenhet a weblapon. Egy dohánybolt reklámozása pl. szórólappal vagy plakát közterületen történő elhelyezésével, vagy a helyi nyomtatott médiában megjelentetett hirdetéssel is történhet, de kizárólag dohánytermékek reklámozása vagy dohányzásra utaló képek nélkül.
A dohányboltban forgalmazható termékek árainak feltüntetése és felszámítása
Az árak feltüntetésének módja
- írásban (a terméken, a termékhez rögzítve, vagy közvetlenül a termék melletti kiíráson, vagy könnyen hozzáférhető árjegyzéken),
- forintban (a „forint” vagy „Ft” megjelölés feltüntetésével),
- a ténylegesen fizetendő, végső (bruttó: kötelező terheket is tartalmazó) ár,
- egyértelműen, tisztán olvashatóan, könnyen azonosíthatóan.
Főszabály szerint az egységárat is fel kell tüntetni, ha az nem egyezik meg az eladási árral, a fent leírt módon. Így a dobozra árult cigaretták esetében nincs szükség az egységár feltüntetésére, mivel ilyenkor az eladási és az egységár megegyezik.
Az egységárat a megfelelő mértékegységgel együtt, egy mértékegységnyi árura vetítve kell meghatározni. Ez
- térfogatra értékesített terméknél „Ft/l”-t, „Ft/ml”-t, „Ft/cl”-t, „Ft/dl”-t vagy „Ft/m3”-t,
- tömegre értékesített terméknél „Ft/kg”-ot, „Ft/g”-ot, „Ft/dkg”-ot vagy „Ft/t”-t,
- hosszúságra értékesített terméknél „Ft/m”-t, „Ft/mm”-t vagy „Ft/cm”-t,
- felületre értékesített terméknél „Ft/m2”-t,
- darabra értékesített terméknél „Ft/db”-ot jelent.
A fogyasztókat a valós eladási árról, egységárról kell tájékoztatni, illetve tilos az esetleges árkedvezmény mértékéről, létéről megtévesztő tájékoztatást adni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy dohánytermék kizárólag az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási áron értékesíthető!
A dohánytermék-kiskereskedőnek a dohányboltban forgalmazott termékek vonatkozásában nyugta-, illetve (a vevő kérése esetén) számlaadási kötelezettség teljesítése áll fenn.
A fogyasztó által fizetendő végösszeg helyesen kell meghatározni, azaz a termékeket a kiírt áron kell felszámítani, és pontosan kell összeadni a vásárlásra kiválasztott termékek árát. A fogyasztónak visszajáró készpénz összegét pontosan kell átadni, a nullára és az ötre kerekítés szabályai szerint.
Az árak feltüntetésével kapcsolatos részletes jogszabályi rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 14. §-ában és a termékek ára és egységára a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 1. § - 4. §-ában találhatók.