Díjcsökkentést, kártérítést és sérelmi díjat is kérhet az utazásszervezőjétől a turista, ha nem azt kapta a helyszínen, amiért fizetett. A nagyobb turisztikai irodák már az üdülés helyszínén készpénzben kifizetik az alacsonyabb színvonalú szolgáltatás miatt visszajáró díjat.
Jellemzően kétféle probléma adódik utasok és utazási irodák között vitás esetekben – mondta Salamon András utazási jogra szakosodott ügyvéd a Napközben múlt szerdai adásában. Az egyik, hogy az utas nem azt a szolgáltatást kapta, amire megkötötte a szerződést, és emiatt kér díjcsökkentést vagy kártérítést. Utóbbi kapcsán az ügyvéd hangsúlyozta, az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) a kártérítéssel kapcsolatban nagyon lényeges módosítást hozott azzal, hogy a nem vagyoni kártérítés helyett bevezette a sérelemdíjat.
Ennek lényege, hogy a károsultnak – jelen esetben az utasnak – nem kell bizonyítani, hogy a hibás teljesítés milyen lelki terhet, érzelmi hátrányokat okozott neki. Korábban például egy ügyben a bíróság a gyerekeket is beidézte, hogy tanúsítsák, a szüleik valóban veszekedtek, mert a beígért tengerre nyíló ablakú szoba helyett egy kerítésre nézőt kaptak. Ilyen beidézésekre most már nincs szükség, a jogsértés önmagéban megalapozza a sérelemdíj iránti igényt.
A másik problémakörbe a légitársaságokkal kapcsolatos kifogások tartoznak. Most már Magyarországon is egyértelmű a bírói gyakorlat, hogy ha a személyszállítási cég hibája – például járatkésés – miatt az utas lemarad a szervezett programjáról, akkor nem az utat szervező irodával szemben kell fellépni, hanem a légitársaságtól követelhető a kártalanítás és a kártérítés.
Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója példaként elmondta, volt egy időszak, amikor a magyar utazási irodák nagy része egy szlovák chartertársaságot vett igénybe, ám a cég jellemzően csak fél- egynapos csúszással tudta eljuttatni a turistákat a célállomásokra. Az egyhetes nyaralás így öt-hat naposra csökkent.
Salamon András szerint ilyenkor pénzzel lehet kárpótolni az utasokat. A légitársaságokkal kapcsolatban a vonatkozó uniós rendelet előírja, hogy problémás esetben – távolság függvényében – 250, 400 vagy 600 euró, tehát akár több mint 150 ezer forintos kártalanítást kell kifizetni. Emellett a turisták a montréali egyezmény alapján kártérítést is követelhetnek, amelynek felső határa, késés esetén forintban közel másfél millió forint. A kétfajta követelés egymástól független – tette hozzá.