Mi történik akkor, ha az ajánlott küldemény nem érkezik meg külföldre és a posta visszaküldi a feladóhoz vagy ha szállítás közben eltűnik, megsemmisül? Visszajár-e a feladási díj vagy a csomag értéke? Jár-e kártalanítás ilyen esetekben? A Budapesti Békéltető Testületnél lévő ügyekben a fogyasztók többször tették fel a fenti kérdéseiket, mely jól mutatja, hogy nincsenek tisztában azzal, mit tehetnek vagy nem tehetnek meg, ha probléma adódik.
Az egyik esetben a fogyasztó a címzett részére – annak megrendelés alapján - postai úton ajánlottan feladott ruhaneműket összesen 46.000,- Ft értékben. Erről számlát is tudott bemutatni. A csomag nem érkezett meg a feladóhoz, hanem „elveszett”, így a posta 19.440,- Ft összegű kártérítési átalányt fizetett meg a fogyasztó részére. A fogyasztó ezt nem fogadta el, mert neki ezen felül még 27.775,- Ft kára keletkezett. Mivel ajánlottan adta fel a küldeményt és kifizetett rá 1.215,- Ft-ot, ezért álláspontja szerint a postának felelnie kell azért, hogy a címzett azt megkapja. A vállalkozás elutasította a kérelmét, ezért a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. A vállalkozás álláspontja szerint a postai tv. alapján az értéknyilvánítás szolgáltatást járulékos szolgáltatásnak minősül, így annak igénybe vétele esetén a mindenkori hatályos postai díjszabás szerinti további összeget kell megfizetnie a postának az egyéb díjon felül. A fogyasztó ilyen járulékos szolgáltatást nem vett igénybe, így a fogyasztó a küldemény elveszése esetén a Magyar Posta Zrt. hatályos ÁSZF 9.1.3. pontja és a 2 a, pontja szerinti kártérítésre tarthat igényt. Ebben az esetben a postai küldemény elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó 1.215,- Ft összeget fizetett a feladásért, így a részére kifizetendő kártérítési összeg 15x 1.215,- Ft, vagyis 18.225,- Ft lehet, melyhez további 1.215,- Ft -os feladási díjvisszatérítés is járt az ÁSZF 10. pontja 1/A bekezdése szerint, így a kifizetett átalány kártérítés összegén felül további igénye nem jogos.
Egy másik esetben a fogyasztó postai úton ajánlottan elsőbbséggel adott fel egy csomagot Portugáliába. A csomag sajnos nem érkezett meg, hanem visszakézbesítették a fogyasztó részére azzal, hogy a „cím elégtelen”. A portugál postai visszajelzés szerint a fogyasztó által megjelölt cím nem is létezik, ezért küldték vissza a csomagot. A fogyasztó nem értett egyet a Magyar Posta Zrt.-vel, ezért kérte a 6.250,- Ft feladási díj kártérítésként való visszafizetését, mivel a posta a vállalt kézbesítési szolgáltatást nem végezte el.
A békéltető testületi eljárásban mindkét esetben elutasításra került a fogyasztói kérelem, mivel azok megalapozatlannak bizonyultak.
Miről rendelkezik a jogszabály és az ÁSZF?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.- azaz Ptk. szerint Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
A Posta Zrt. ÁSZF 10.3.f. pontja szerint, ha a postai küldemény kézbesíthetetlenségi előjegyzéssel érkezik vissza, akkor a Posta nem téríti vissza a többletszolgáltatás díját és a szolgáltatást teljesítettnek tekinti. Ezekhez az esetekhez tartozik, ha a cím nem azonosítható, vagy a címzett ismeretlen, a címzett elköltözött vagy az átvételt megtagadta, nem kereste, a címzett megszűnt vagy meghalt.
A Posta Zrt. ÁSZF 9.1.3. pontja szerint, ha az értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevétele nélkül könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a Posta kártérítési átalányt fizet. A postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse.
Mire figyeljenek a fogyasztók?
1. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében a címzett pontos címét írják rá a csomagra, különösen a külföldre kézbesítendő csomagoknál figyeljenek erre!
2. A Magyar Posta Zrt-vel megkötött fogyasztói szerződések részévé válnak a postai ÁSZF rendelkezései, így azok szabályait a feladás előtt tanulmányozzák vagy kérdezzenek rá feladás előtt!
3. Ha nagyobb értékű csomagot adnak fel, akkor érdemes az értéknyilvánítás járulékos szolgáltatást igénybe venni, mert csak ebben az esetben kaphatják vissza az elveszett csomag tényleges értékét!
Forrás: Budapesti Békéltető Testület