Hétvégi telefonos ügyfélszolgálatunkon nemrégiben érkezett az a bejelentés, miszerint egy benzinkútnál a fizetés során egy 5001,-Ft értékű vásárlásnál a pénztáros 5005,-Ft-ot számolt fel. Amikor ezt a vevő szóvá tette, az eladó kijelentette, hogy a kerekítést a gép végzi automatikusan, így ő nem fogadhat el ezért a tranzakcióért csak annyit, amennyit a gép kiír. Pedig ez a fajta számolási mód szabálytalan volt …
Az Országgyűlés 2008. február 18-i ülésnapján fogadta el az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényt, amely 2008. március elsején lépett hatályba, s mely törvény meghatározza az érmék bevonása miatt alkalmazandó kerekítés szabályait. Bár a jogszabály már több éve hatályos, egyes kereskedők a rendelkezéseit nem tartják be.
A Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-jén bevonta a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, 2008. február 29. után ezért nem lehet az 1 és 2 forintossal fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, csak a számla végösszegét kerekíteniük kell.
A kerekítés általános szabályai
Az Országgyűlés által elfogadott törvény a kerekítés szabályait a következők szerint határozza meg:
- a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
- a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
- az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
- a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
A panaszos által jelzett esetben tehát a benzinkútnál 5000,-Ft-ot kellett volna fizetnie a vásárlónak, helytelenül kértek el tőle 5005,-Ft-ot.
Bankkártyás fizetés kerekítési szabályai
Bankkártyát is elfogadó kereskedelmi egységekben a fogyasztó döntésén múlik, hogy készpénzzel vagy kártyával fizeti meg a termék árát vagy a szolgáltatás díját. A vásárlók körében általános ismeret, hogy a bankkártya-használat során a készpénzes fizetéssel szemben nem alkalmazandók a kerekítés szabályai. Ha mégis azt tapasztalják a fogyasztók, hogy a bankszámlájukról a készpénzben fizetendő, kerekített összeg kerül levonásra, az esetleges többletet a fogyasztói jogaik sérelmének tekintik. A jogszabályok szerint ugyanakkor a bankkártyás fizetésnél is kerekíthet a kereskedő.
A kerekítés szabályai ugyanis nem kötődnek a fizetés módjához. A bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával történő fizetés elfogadása során a kerekítési szabályokat alkalmazza. A vállalkozás tehát ilyen esetben jogszerűen dönt a kerekítés mellett.
Lényeges azonban a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogát védő rendelkezés, amely szerint erre a tényre a bankkártyával fizető személy figyelmét kifejezetten fel kell hívni. A kereskedő kötelessége tehát megfelelően tájékoztatni a vásárlókat arról a körülményről, hogy bankkártyás fizetésnél is kerekít. A tájékoztatást a fogyasztóknak még a fizetést megelőzően meg kell adni annak érdekében, hogy körültekintően dönthessenek a fizetés módját illetően. A fogyasztók figyelmét gyakran elkerüli e figyelemfelhívás, ezért elsődleges az előzetes tájékozódás jelentősége.
Kerekíthet-e Ön is, ha csekket fizet be?
A kerekítés idézett szabályai a kereskedőre nézve írnak elő követendő eljárást. Ha fizetési kötelezettségét átutalással teljesíti, akkor forintra pontosan kell azt megtennie. Ha csekken fizeti be számláit, akkor az összeget szintén forintra egyezően kell feltüntetnie, de a befizetéskor a pénzintézetben a végösszeget illetően már a kerekítés szabályait fogják alkalmazni.
Mit tehet, ha úgy gondolja, szabálytalanul járt el a kereskedő?
Elsősorban a pénztárnál való fizetés során jelezze, hogy a végösszeg kerekítése nem megfelelően történt. Szerencsés esetben elismeri a kereskedő a szabálytalan árfelszámítás tényét. Ennek hiányában érdemes kifogását a vásárlók könyvébe bejegyeznie.
Amennyiben a kereskedő vagy szolgáltató a kerekítés szabályait nem a törvényi szabályoknak megfelelően alkalmazza, és ezáltal a fogyasztónak vagyoni hátrányt okoz, az vásárlói megkárosításnak minősül, amit a fogyasztóvédelmi hatóság szankcionál. Így bejelentést tehet az Ön lakóhelye szerint illetékes, fogyasztóvédelmi hatáskörben elsőfokon eljárni tudó Kormányhivatalnál.
További hasznos cikkeket olvashat fogyasztóvédelmi blogunkban: http://fogyasztovedelmi.blog.hu/