S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y
Akaratlanul termékbemutatóra invitálta egy vállalkozás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatóját. A rendezvényen a hatóság vezetője és kísérője, a Fővárosi Kormányhivatal kollégája, mint vásárlók hallgatták végig a programot, átvették az ajándékot a nyereménysorsoláson, és szerződést kötöttek. Csak ezek után igazolták magukat, megkezdve a fogyasztóvédelmi eljárás további szakaszát.
2016 januárjától szigorodnak az árubemutatókra vonatkozó szabályok. Egyebek mellett a cégek kötelesek lesznek ügyfélszolgálatot működtetni, és nem küldhetnek olyan meghívókat sem, melyen nyereményt ígérnek a résztvevőknek.
A fogyasztóvédelmi hatóság 2008 óta kiemelt területként ellenőrzi a termékbemutatókat. A hatósági tapasztalatok szerint évről évre súlyosabb szabálysértéseket követnek el a vállalkozások ezen a területen.
A fokozott ellenőrzést biztosította az a 2014-től hatályos előírás is, miszerint a vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a jegyzőnél, ha utazást vagy rendezvényt szervez azért, hogy ott terméket értékesítsen. Ezekben az esetekben a bejelentett helyszínről és időpontról a jegyző tájékoztatja az illetékes kormányhivatalt, amely ellenőrizhet a helyszínen.
Olyan esettel azonban még nem találkozott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amikor közvetlenül, magánemberként hívták volna meg a főigazgatót egy árubemutatóra.
Személyre szóló meghívó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója részére
A szervező telefonon kereste fel dr. Szente Istvánt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, és értesítette nyereményéről, amelyet a vállalkozás tájékoztatása szerint egy nyereménygála helyszínén vehetett át. Az eseményre a cég névre szóló meghívót is küldött.
A „meghívásnak” eleget téve az NFH főigazgatója, és a Budapest Főváros Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztályának egyik felügyelője is részt vett a termékbemutatón.
A megvásárolható termékek kiállított darabjai, és árai
A főigazgató és a felügyelő végig hallgatták a termékbemutatót, és nyereményjátékon is részt vettek, ahol nyertesként kisorsolták őket. Ezt követően szerződést is kötöttek, majd tájékoztatták a vállalkozást, hogy hatósági ellenőrzés történt.
A Budapest Főváros Kormányhivatala eljárás keretében vizsgálja majd többek között:
- az árubemutatón elhangzott állítások (úgymint: „Kiváló német minőség”, „A konyhakiállítás aranyérmese”, „csak most, csak ennyiért!”) kijelentések valóságtartalmát,
- a vásárolt termékre kötött adásvételi szerződésben található információk és tájékoztatások jogszerűségét,
- továbbá a termékbemutatón való részvételért felkínált tárgynyeremények (3 készletes kozmetikai krém és mágneses vesemelegítő) értékének valódiság tartalmát.
A megvásárolható termékek kiállított darabjai, és árai
Az Országgyűlés 2015. december 1-jén elfogadta azt a javaslatot, amelynek köszönhetően 2016 januárjától szigorodnak az árubemutatókra vonatkozó szabályok.
Fontos változások:
- Ügyfélszolgálat
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a továbbiakban a székhelyén / telephelyén, az árusítás helyszínén, utazások esetében az indulási helyszín megyeszékhelyén köteles ügyfélszolgálatot működtetni, személyes, írásbeli, telefonos és elektronikus elérhetőséggel.
A kereskedő köteles lesz az ügyfélszolgálati irodát a hét minden munkanapján legalább napi hat órás, összesen heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni, valamint a hét egy munkanapján 20 óráig nyitva tartani. Lehetőséget kell biztosítaniuk az előzetes időpontfoglalásra is. Az értékesítés helyszínéről való visszaszállítást ugyanarra a kiindulási helyszínre, ugyanolyan feltételekkel lesz köteles biztosítani a vállalkozás, mint az odaszállítást.
- Meghívó
A jövőben sem az NFH főigazgatója, sem a fogyasztók nem kaphatnak kézhez olyan meghívókat, melyen nyeremény ígéretével csábítják az érdeklődőket, mivel a reklámozásra vonatkozó szabályok megváltozásával tilos lesz az árubemutatókat, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny, ajándéksorsolás hirdetésével népszerűsíteni.
- Pénzügyi szolgáltatás
A szigorítás értelmében nem lehet majd az árubemutatókon pénzügyi szolgáltatást nyújtani, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (pl.: bankkártya) használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével. Senki nem kerülhet a továbbiakban olyan kényszerhelyzetbe, hogy a helyszínen évekre szóló, nagy fizetési kötelezettségvállalást tegyen, így megfontoltan, otthonukban dönthetnek a továbbiakban arról, hogy igénylik-e, és milyen feltételekkel a termék megvásárlását.
A jogszabályi előírások megtartására a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fog fordítani, és szigorúan fogja ellenőrizni a vállalkozások tevékenységét.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság