A WHO értelmezése szerint az egészség állapotát nemcsak a testi és lelki tényezők befolyásolják, hanem a szociális jólét is - hangzott el a szombathelyi Kereskedelmi és Iparkamara székházában, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által a vállalkozók számára szervezett workshop kezdetén. Az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítése érdekében rendezett országos körút előadásai azonban minden fogyasztóhoz szóltak. A szombathelyi eseményen a fogyasztóvédelmi egyesület tagjai ugyancsak összegyűjtötték a hasznosítható információkat, és tapasztalataikat megosztották a NFH szakembereivel, akik érdeklődve fogadták a tippeket. „Az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítése (Te tudod, hogy hogyan lehetsz egészségtudatos fogyasztó?)” elnevezésű projekt keretében szervezett előadásra a TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 azonosító számú kiemelt projekt keretében került sor.
A hatóság által nemrégiben indított közvéleménykutatás eredményei szerint a fogyasztók véleménye alapján a vásárlási szempontok közül a termékek jó minősége és egészséges volta megelőzi az ár-érték arányokat és az olcsóságot. Az egészséges megítélésénél a vevők többsége a csomagolásokon feltüntetett adatokat veszi figyelembe, de az árucikkek köztudati besorolása, valamint az ismerősök ajánlásai szintén szerepet játszanak a döntésekben.
A könnyebb tájékozódás végett a megkérdezettek egyszerű jelöléseket látnának szívesen a termékeken. Az üzletekben pedig szakképzett eladók hiteles tájékoztatására várnak. Amikor a fogyasztói szokásokat vizsgálta a hatóság, kiderült, hogy a magyar fogyasztók még mindig nagyon árérzékenyek, ezért az olcsóság vezeti e listát, megelőzve az ár-érték arányt, valamint a megbízhatóságot és a könnyű beszerzést. A kömyezettudatosság csupán kismértékű szempontnak mutatkozott a felmérésben.
A NFH ugyancsak a projekt lehetőségeit kihasználva készített egy 180 oldalas tanulmányt a külföldi jó gyakorlatokról. Felderítve a táplálkozás- és étrendbeli, valamint a mozgást érintő eltérő szokásokat. Sőt, a fogyasztói jogok érvényesítésének magyarországinál jóval hatékonyabb gyakorlatát. Spanyolországban például a „Ne jajveszékelj, reklamálj!” című kampány hozott e téren eredményeket. Angliában a „Megőrjít a reklám?” szlogenű kezdeményezés segítette a fogyasztókat a pontatlan és megtévesztő hirdetmények elleni fellépésekben. Hangsúlyozva, hogy az úgynevezett csodatermékek csapdájába nem szabad beleesni. Ugyancsak angol példa a „Gyalogolj az iskolába!” felhívás.
Németországban létrehoztak fogyasztói iskolákat, ahol a helyes táplálkozásra, valamint az egészségnevelésre buzdító tantárgyak is a tanterv részét képezik. A „Lakmározz” program pedig a gimnazistákkal dolgozta fel az élelmiszer vásárlás, a -tárolás és az -előkészítés követendő sorát. Olaszországban „La pesta” nevet viselte a tésztafélékre specializálódott hasonló mobiltelefonos alkalmazás. Németországban a „Jelzőlámpa-chech” angol mintára bevezetett rendszerében az egyes élelmiszerekben megtalálható tápanyagok előfordulási szintjét (alacsony, közepes, magas) a jelzőlámpákon használt színekkel tüntették fel a kampány során.
„Túl csúnya, de túl jó” jelmondattal különböző foglalkozásokon keresztül a gyerekeket ösztönözték a zöldségek fogyasztására Franciaországban. „Az étellel igenis játszunk” spanyol kijelentés hátterében egy számítógépen és mobiltelefonon egyaránt elérhető olyan játék állt, amely bemutatta a fiataloknak, hogy az elfogyasztott ételek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, valamint a rendszeres mozgás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az NFH hazánkban a projekt részeként kutatási eredményekre alapozva kiadványokat jelentetett meg az egészségtudatos étrendkiegészítők, illetve arckrémek vásárlásával, valamint a felfújható vízi, illetőleg a lövedékes játékokkal kapcsolatban. Mindezekről tájékoztatás a www.nfh. hu honlapon, valamint a www. facebook.com/egeszsegtudatos oldalon olvasható.
forrás: Vas népe