Black Friday és Cyber Monday – jobb, ha számolunk velük | Fogyasztóvédelem

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Amerikából indult 1966-ban, pár éve pedig nálunk is hódít a „Black Friday” kezdeményezés. A magyarul „Fekete Péntek”-nek is nevezett akció eredetileg a karácsonyi szezon kezdetét jelző nap volt, a fogyasztók vásárlási kedvét meghozó hatalmas kedvezményekkel. Hazánkban mind megjelenési formájában, mind az akciók mértékét tekintve szolidabb eseményről beszélhetünk, mint külföldön. A „Black Friday” az idei évben 2015. november 27-én kerül megrendezésre Magyarországon. A kezdeményezés keretében számtalan üzlet kínálja igen jelentős kedvezménnyel termékeit, mind online (webáruház), mind személyes megjelenést igénylő értékesítési formában (üzletben). Az internetes kereskedelem népszerűvé válásával az elmúlt pár évben a kezdeményezés jelentős mértékű fogyasztói panaszt generált, így nem árt, ha tisztában vagyunk néhány tudnivalóval, azért, hogy a karácsonyi készülődés gondtalan és örömteli legyen.

A „Cyber Monday” is egy hasonló kezdeményezés, mint a „Black Friday” azzal a különbséggel, hogy ezen a napon kizárólag az online felületeken van lehetőség a kedvezményes termékek megvásárlására. A „Cyber Monday” a „Fekete Péntek” után következő első hétfői napon tartják. Hazánkban ez utóbbi még nem közkeletű esemény, ugyanakkor számolnunk kell vele.

Tapasztalataink alapján elmondható, hogy sok kereskedő sajnos nem méri fel reálisan az ilyen kedvezményes napokon jelentkező érdeklődést, és a tényleges árukészletét meghaladó rendelést rögzít, melyet a későbbiekben nem, vagy csak jelentős késéssel tud teljesíteni. Minden vállalkozásnak tudatosan, előre megfontoltan kell felmérnie, hogy képes lesz-e egy ilyen akció kapcsán a megfelelő mennyiség és minőség teljesítésre. Nem megfelelő gyorsaságú, minőségű teljesítés vagy akár nem teljesíthetőség miatt ugyanis a fogyasztók előnyérzete hamar haragra fordulhat, generálva ezzel sok panaszt, mindkét fél részére kellemetlenséget és a feltehetően negatív reklámot.

A fogyasztók részéről is kiemelt jelentőséggel bír a tudatos fogyasztói magatartás gyakorlása. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy mire figyeljenek a vásárlók, milyen szempontokat tartsanak szem előtt annak érdekében, hogy a „Fekete Péntek” ne végződjön komoran egyik fél számára sem.

A felelős fogyasztás, fenntartható fejlődés és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével megfontoltan gondoljuk át, hogy szükségünk van-e tényleg a termékre.
Ha már konkrét terméket választottunk ki, lehetőleg nézzünk utána, hogy a hirdetett ár valóban kedvezményesnek minősül-e (mivel előfordulhat, hogy egy vállalkozás olyan árat tüntet fel eredeti árnak, melyért sosem árusította a terméket, s ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat). Érdemes például ár-összehasonlító oldalakat megnézni, több üzletben megtekinteni az árukínálatot.
Az akcióban részt vevő üzletek listáját megtalálhatja pl. ezen az oldalon: http://www.blackfriday.hu/
A vásárlást igazoló blokkot, számlát érdemes megőrizni, mivel minőségi kifogásunkat a későbbiekben azzal tudjuk érvényesíteni.
A kedvezményes ár nem jelenti azt, hogy a termékkel kapcsolatban ne élhetne utólag reklamációval. Minden termékre két éves szavatossági időszak biztosított, melyből jótállásos termék esetén egy év kötelező jótállás. Gyártási hiba esetén a kereskedő ezen időszakon belül helytállni köteles a termék minőségéért.
Egy termék kapcsán az üzletben feltüntetett kétféle ár közül a kereskedő köteles az alacsonyabbat felszámítani. Ha nem így történik, s helyben nem intézik el a panaszát, úgy a vásárlók könyvébe érdemes beírnia, melyre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni a társaság. Ennek elmaradását az illetékes Kormányhivatalnál jelezheti.
Az akciók esetében, különösen a „+25 % ingyen”, illetve a „2+1 ajándék” típusú akcióknál győződjenek meg arról, hogy az ingyenesen vagy ajándékba ígért termékrész, illetve termék valóban ingyen van-e. Lehet, hogy a bevásárlás hosszabb ideig fog tartani, de ezzel a körültekintéssel pénztárcánkat óvjuk.
Amennyiben egy termék ára valószínűtlenül alacsony (pl. LED tv 10.000,-Ft-ért), akkor számoljunk azzal, hogy a kereskedő honlapján tévesen szerepelhet a fogyasztói ár, amiért valószínűleg nem fogja tudni az adott árucikket értékesíteni.
Javasoljuk, hogy a jótállási jegyet mindig töltesse ki és érvényesíttesse az eladóval, a későbbi jogérvényesítési problémák elkerülése érdekében. Ugyanakkor a jótállási jegy szabálytalan kitöltése, vagy át nem adása miatt a fogyasztót joghátrány nem érheti.
Kalkuláljuk bele vásárlási szándékunkba, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem biztos, hogy a terméket – árukészlet hiánya miatt – valóban meg tudjuk vásárolni, vagy pl. internetes rendelés esetén lehetséges, hogy a kereskedő a vállalt szállítási határidőt nem fogja tudni tartani.
Az elektronikus kereskedelemben a webáruház árukészletének közzététele nem ajánlattételnek, hanem ajánlatra történő felhívásnak minősül. Internetes áruházakban a szerződés a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre, nem pedig a fogyasztó megrendelésével. Vagyis a szerződés valójában csak akkor jön létre, ha a kereskedő visszaigazolta Önnek azt, hogy elfogadta a megrendelést (ez nem tévesztendő (!) össze azzal az automatikus elektronikus visszajelzéssel, mely arról tanúskodik csupán, hogy a megrendelése beérkezett a kereskedőhöz).
Amennyiben a vállalkozás visszaigazolta Önnek a rendelés elfogadását és abban közölte a teljesítés feltételeit, majd utólag arról tájékoztatja Önt, hogy a terméket mégsem tudja az adott áron értékesíteni, úgy Ön továbbra is kérheti a termék meghirdetett áron való eladását, további vita esetén azonban békéltető testületi eljárásban van mód megegyezésre jutni.
Amennyiben a termék kifizetése már az internetes visszaigazolás kézhezvételét követően megtörtént, a kereskedő köteles haladéktalanul visszafizetni Önnek az átutalt összeget, amennyiben a termékértékesítést utólag mégis megtagadja.
Önt nem köti a szerződési ajánlat, amit tett a vállalkozás felé, ha az egyoldalúan megváltoztatta a feltételeket. Így a terméket pl. megemelt áron nem köteles átvenni, kifizetni.
Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy személyes vásárlás esetén – a tévhittel ellentétben - nincs 8 napunk arra, hogy meggondoljuk magunkat a vásárlást illetően.
Ha interneten keresztül rendeltünk, vásároltunk magánszemélyként, úgy a termék kézhezvételétől számított 14 naptári nap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy elállási szándékunkkal éljünk (akkor is, ha a weboldalon megrendelt terméket személyesen, üzletben vettük át).
10.000,-Ft vételár feletti – jellemzően - műszaki cikkeknél 3 munkanapon belül fogyasztóként lehetőségünk van a termék kicserélését kérni, ha annak olyan hibája van, ami akadályozza a rendeltetésszerű működését.
További hasznos információkat talál az online vásárlással kapcsolatban fogyasztóvédelmi blogunkban itt: http://fogyasztovedelmi.blog.hu/2015/11/06/blackfriday